A festészet nagyjai az alkalmi m?ért?k stílusbesorolásaitól függetlenül mindenkor törekedtek koruk üzenetét képeikbe kódolni, más eszközök híján koruk krónikásai lenni. Az egykor elutasított fest?k az akkori mindent tudók ellenére beköltöztek a múzeumok falai közé, Cézanne és Van Gogh jól megférnek Michelangelo és Leonardo mellett, s?t az egyetemes kultúra részévé váltak. A nagyok mertek azonosulni m?veik szellemiségével. A Frari-templomban láttam Mária mennybe menetelét, láttam Tizianót a tömegben, aki egy volt a sok közül, a hív?k közül. Csupán egyben különbözött a többiekt?l, hogy mindezt meg is tudta festeni.
